Az életünk során szinte biztos, hogy találkozunk olyan helyzetekkel, ahol egy másik fél átlépi a határainkat. Ez van, hogy nagyobb, van, hogy kisebb nyomot hagy bennünk, az viszont biztos, hogy navigálni az olyan helyzeteket, mikor ki kell állnunk magunkért, általában senkinek nem megy azonnal.
Megtartani a határainkat és kifejezni az igényeinket – akár saját magunk felé – úgy, hogy azt ne kísérje bűntudat, frusztráció vagy düh, nem könnyű. Ugyanakkor a testünk pontos és megbízható jelzőrendszere mindig szól, mikor valami túl sokká válik, mi pedig megtanulhatjuk, hogyan tudunk együttműködni ezekkel a jelekkel.
A lovak szinte csak testbeszéddel kommunikálnak egymással és velünk is. Akkor fogják tiszteletben tartani a határainkat és akkor reagálnak az igényeinkre, ha azokat autentikusan, ellentmondásoktól mentesen tudjuk megmutatni nekik. Ha szeretnénk, hogy hátrébb lépjen, de a gesztusainkban ez nem tükröződik, a ló nem fogja érteni, pontosan mit kérünk tőle.
Mikor sikerül tiszta és egyértelmű üzeneteket megfogalmaznunk, a ló azonnal megerősíti azt. Velük biztonságos környezetben, bátran kísérletezhetsz, amíg rá nem érzel, hogyan tudod önazonosan megtartani a határaidat és kifejezni az igényeidet, hogy a határtartás a te életedben pontosan mit jelent és hogy van jelen.
/Varga Nóra/